A Beszélj Gátlások Nélkül® Online Nyelviskola régi blogja

Beszélj Gátlások Nélkül®

Beszélj Gátlások Nélkül®

Gyerekeknél működik?

2014. december 22. - tóth edina

Lassan két éve, hogy főként felnőttekkel foglalkozom a coaching és német nyelvoktatás területén is.

Ősszel becsengetett az utcánkból egy helyes fiatal hölgy, azzal a kéréssel, hogy a 10 éves kisfiának tudnék -e segíteni a németben. Nagy baj van- mondta. Az iskolai tanár szerint a gyerek meg fog bukni németből, annyira buta és annyira nem érti az anyagot.
Láttam az anyuka arcán a kétségbeesést. Megértettem őt, átéreztem, hogy mekkora kihívást jelent ez a helyzet a számára, így elvállaltam őket.

Azóta eltelt három hónap. A kisfiú hozza az ötösöket. Egyszerű mondatokat mond, érti amit olvas, kérdésekre válaszol. Nem kellett neki hozzá más, mint az, hogy elhiggye magáról, ő is képes megtanulni németül. Oda kellett egy picit figyelni rá, és biztatni őt. Türelem kellett. Szisztematikus munka volt, terveztem, és tudtam, honnan hová szeretnék eljutni. Azonban mindehhez nem én, hanem ő kellett. Az ő szorgalma és kitartása.

Kiderült, kicsit visszahúzódó és nagyon kreatív, okos kisfiú.

Amikor ma hozta büszkén a csillagos ötös dolgozatát, úgy éreztem, ez az egyik legszebb karácsonyi ajándék, amit valaha kaphatok egy kisdiáktól.
(csak zárójelben: szívesen beszélnék az iskolai tanárával...)dani.jpg

10 dolog, amit érdemes megfontolnod, ha idegennyelvet tanulsz

1. Dolgozz ki konkrét és reális célokat!
Mit szeretnél elérni és mikorra? A hosszútávú célt bontsd fel apró lépésekre.
Mit szeretnél tudni például 1 hónap tanulás elteltével: bemutatkozni, néhány egyszerű mondatot megfogalmazni?

2. Gondold át, miért szeretnéd az adott nyelvet megtanulni!
Írj fel legalább 10 okot egy papírra, és vedd elő időközönként, olvasd el újra!

3. Mindig az legyen a fókuszban, mi az amit éppen tanulsz, ahhoz milyen tárgyi tudás (pl. szókincs, nyelvtan) és készség (beszédértés, olvasott szöveg értése) szükséges.
Shakespeare-t szeretnél olvasni, vagy Hamburgert venni?
Válassz ehhez megfelelő, személyre szabott módszereket az alternatívák közül. (pl. online-lehetőségek, nyelvoktató programok, személyes konzultáció)

4. Olvass olyan szövegeket, könyveket, amelyek valóban érdekelnek és megértésük örömet okoz Neked.

5. Szavakat és kifejezéseket csak kontextusban tanulj!
Rendelj hozzájuk helyzeteket, amelyeket magad is átéltél már, szövegeket, amelyeket olvastál és kedveltél. Így a szó értelme kapcsolódni fog a háttértudásodhoz, és megmarad hosszútávon a memóriádban.

6. Felejtsd el a tanulást övező mítoszokat! Minden életkorban meg lehet tanulni egy új idegennyelvet. Minden eszköz, amelyre szükséged van, a rendelkezésedre áll!

7. Próbáld a saját anyanyelved szabályszerűségeit megérteni, ez segítheti az idegennyelv szabályszerűségeinek tudatosítását és megtanulását is.

8. A nyelvtanulási folyamatban a mondatok/szavak fordítása szükséges adott esetben ahhoz, hogy elérj egy magasabb szintre.

9. "Folyékonyan" beszélni. Ez az elérhetetlennek tűnő cél egyik oka a kialakuló nyelvi gátlásoknak. Pedig ahányan vagyunk, annyiféleképpen értelmezzük, mit is jelent.
Érdemes figyelembe venni, hogy az idegennyelv tanulása egyet jelent az állandó önfejlesztéssel, mely lassabb -tudatosan tervezett kitartó munkán és sok gyakorláson alapul, bármilyen szintet is érjünk el.

10. Már kezdetben tedd próbára a nyelvtudásod a célnyelvi környezetben!

foyloso.jpg

Forrás: http://www.theguardian.com/…/learning-another-language-ten-…
Kép: multilingualbooks.com

Noam Chomsky születésnapjára

Talán 20 éves voltam, amikor a főiskolán először hallottam róla. Már akkor is vonzott a gondolat, hogy mindannyian egyforma nyelvtani-mondattani struktúrákkal a fejünkben jövünk a világra, és pusztán csak környezetünkön, illetve a véletlenen múlik - azon, hogy épp hova születtünk -, hogy melyik nyelvet fogjuk beszélni.

Tegnap ünnepelte 86. születésnapját Noam Chomsky, nyelvész, filozófus, politikai aktivista.chomsky.jpg

A nyelvészetet természettudományos kontextusba helyezte, ezzel al...apjaiban változtatta meg a nyelvészeti, elmefilozófiai és pszichológiai gondolkodást, jelentősen hozzájárult a kognitív tudomány létrejöttéhez.

Chomsky legmeghatározóbb, széles körben is egyik legismertebb és legvitatottabb hipotézise az "univerzális grammatika".
Azt feltételezte, hogy a nyelvtan, azon belül is a mondattan "magja" genetikailag meghatározott, azaz "velünk születik". Két összetevőből áll, a minden nyelvre érvényes nyelvtani elvekből (principles) és a nyelvet meghatározó specifikus paraméterekből (parameters). Emellett úgy vélte, hogy az agyban működik egy autonóm mentális nyelvi rendszer (nyelvi fakultás/modul), mely a nyelvi működéseket - a megértést és beszédprodukciót, az aktív nyelvhasználatot - függetlenül szabályozza.

Ezeket a hipotéziseket kutatások sorával próbálják cáfolni illetve bizonyítani, többek között idegtudományos módszerekkel is igyekeznek választ találni a kutatók arra, hogy valóban létezik-e egy autonóm nyelvi rendszer és ha igen, akkor mely idegrendszeri struktúrákat használja. Könnyen elképzelhető, hogy ez az agykéreg nagyobb területeit érinti, amelyek más szabályozó folyamatokban is párhuzamosan részt vesznek. (a teljesség igénye nélkül: Lukács-Pléh, 2003. Kertész, 2003. Valery-Siegal, 2000)

Chomskynak köszönhetjük azt, ahogyan ma a tudomány a nyelvről és annak elsajátításáról gondolkodik.

Mindemellett nagy hatású politikai gondolkodó és filozófus is, közéleti megszólalásait rendre nagy figyelem kíséri világszerte.

Forrás: Általános pszichológia 3.
Csépe-Győri-Ragó, 2008

"Nem mondom, mert félek, hogy rosszul mondom"

Vajon van kapcsolat az idegennyelven történő megszólalástól való félelem és a perfekcionizmus között?

A tökéletességre való törekvés nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy adott területen kiváló eredményeket érjünk el. Ki nem szeretne klassz szülővé válni, ötös vizsgát írni az egyetemen, a munkahelyi feladatot jól megoldani?

Mindez egészen addig rendben is van, amíg ezek a pozitív célok ösztönöznek, belülről fakadnak, és ha mégsem úgy teljesülnek, ahogyan azt eredetileg elterveztük, akkor azt is könnyedén tudomásul vesszük, hiszen szabad hibáznunk is.

skala.jpgA perfekcionizmus csapdává válik egyrészt, amikor irreálisan magas célokat és követelményeket tűzünk ki magunk elé. Másodrészt akkor, amikor az elért eredmények értékelésénél "mindent vagy semmit" alapon gondolkodunk és kizárólag kudarcként éljük meg a be nem teljesedett irreális célokat. Harmadrészt jelezheti a perfekcionizmus jelenlétét, ha folyamatosan akár a magunk, akár a mások tevékenységében a kis hiányosságokat illetve az apróbb tévedéseket figyeljük meg és emeljük ki mindig. Mindez önbecsülésünk, énképünk romlásához vezethet, gerjeszti a hibázástól való félelmet adott tevékenység során, így csökken a kockázatvállalási kedvünk és elkerüljük vagy csak erős szorongás árán megyünk bele az adott tevékenységbe.

Vegyük azt a munkakeresőt, aki számára nagyon fontos, hogy az idegennyelven folyó állásinterjún tökéletesen beszélje a nyelvet.
Mi történik?
Irreálisan magas elvárást fogalmaz meg önmagával szemben, (hibamentes -tökéletes célnyelvi kommunikáció) hiszen erős középfokon beszél (amely ezt nem teszi lehetővé, de lehet épp elegendő az adott pozícióhoz). Már az interjú előtt szorongó-stresszes állapotba kerül attól, hogy vajon meg fog-e felelni. Ennek következtében a kognitív teljesítménye csökkenni fog. Bemegy az interjúra, majd kizárólag arra figyel, hogy ne csináljon nyelvtani illetve szóhasználatbeli hibát, folyamatosan monitorozza önmagát. Így a kommunikációja szaggatott lesz, esetlegesen fel sem fogja a hozzá intézett kérdést. Kijön, majd értékeli a teljesítményét, a hibákat emeli ki önmagában, rágódik rajta. Az állást nem kapja meg. Az egész szituációhoz egy rossz élmény kapcsolódik, ezért a következő ilyen megmérettetéstől még jobban fél, beindul az ördögi kör.

Amikor felnövünk, akkor a minket körbevevő személyek, szüleink és tanáraink mintaként/modellként szolgálnak, az ő hiedelmeiket, és viselkedésüket öntudatlanul építjük be sajátunkba. Gyakori eset, amikor a szülők gyermekeiket úgy nevelik, hogy hibáikra, kisebb-nagyobb tévedéseikre állandóan rámutatnak, azonban a pozitívumokat elfelejtik kiemelni. Ugyanígy jellemző ez még ma is a tanárokra, nyelvtanárokra egyaránt. Ha a nyelvtanuló akár felnőtt, akár kisgyerek, például kiejtésben hibázik, a tanár azonnal beleszól, javít. Ezzel erősítve azt a tévhitet, hogy csak a hibamentes, a tökéletes a jó megoldás, a jó viselkedés.

Mi a kommunikáció célja?

Az "adó" a megfelelő tartalmi üzenetet el tudja juttatni a "vevőnek", az megértse azt és megfelelően tudjon az "adóhoz" visszacsatolni.

Szó nincs a fentiekben arról, hogy shakespeare-i nyelven kellene egy állásinterjún angolul megszólalnunk.
Amikor külföldiekkel beszélünk a nyelvükön, ők örülnek annak, ha csak pár mondatot is el tudunk mondani. Így a nyelvtanár is, mielőtt a hibát javítja, örüljön a diák megfelelő tartalmi közlésének, hogy a kérdésre adekvát módon válaszolt, majd csak ezután érdemes a kiejtést vagy a szóhasználatot javítani.

Ha észrevesszük magunkon a perfekcionizmus káros jeleit, próbáljuk meg azokat tudatosan leépíteni, az ezzel kapcsolatos gondolatainkat tartalmilag lebontani. De mindenekelőtt próbáljuk meg emberlétünket élvezni és engedjük meg magunknak, hogy hibázzunk.

Felhasznált irodalom:
Peurifoy: Szorongás, fóbiák, pánik

Interjút adni idegen nyelven

Vajon mennyire életszerű, hogy egy idegen városban rádió "riportot" készítenek Veled és azt később véletlenül meg is hallgatod?
Velem nemrégiben Stuttgartban a kastély főterén ez történt. Kicsit meglepődtem, amikor a riporter odajött hozzánk és arról érdeklődött, ha kilőnének az űrbe, akkor mi az az egy, amit vinnék magammal? Természetesen a könyveimet, hiszen a könyveim a barátaim. András, - a férjem, - a teknősbékáinkat vinné magával, mert még soha nem voltak teknősök a tör...ténelem folyamán az űrben. Miután elbúcsúztunk a riportertől, jót nevettünk, hiszen velem még itthon sem történt soha ilyesmi, kissé valószínűtlennek tűnt, hogy épp Stuttgartban mégis. Beültünk az autónkba, majd folytattuk az utunkat tovább. Órákkal és 100 km-rekkel később tekergettem az épp fogható rádiócsatornákat,- elegem volt a sramliból,- és egy pillanatra megálltam. Régi kedvenc slágereket sugárzott az egyik adó. Ezen a csatornán is maradtunk. Pár perccel később a műsorvezető a szokásos hírek és közlekedési információk bemondása után azzal folytatta: a mai napi bolondos körkérdésünk az volt, hogy mit vinnél magaddal az űrbe, mi lenne az az egy dolog... Nem hittünk a fülünknek, hallottuk magunkat németül beszélni, egy ismeretlen stuttgarti rádióműsorban. Hihetetlen. Régóta tanítom a nyelvet, de magamat még soha nem hallottam így. Pláne rádióban. Ha nem velünk történik, el sem hiszem.
Érdemes tanulni bármilyen idegennyelvet, hiszen soha nem tudhatod, mikor faggatnak butaságnak tűnő dolgokról külföldön egy ismeretlen rádióműsorban...
Apropó, mit vinnél magadba az űrbe, ha csak egy dolgot lehetne választani?stuttgart.jpg

Egyedül voltam Párizsban

Tavaly. Párizs. Egyedül. Bátor és boldog voltam. Zsebemben három francia kifejezéssel indultam útnak: „je suis”, je’ne parle pas francais, cherchez. Érdekes, a metróalagutak útvesztőjében kiismertem magam. Nem úgy a Diadalívnél. Miután negyedszerre tettem meg ugyanazt a kört minden eredmény nélkül, nagy lépésre szántam el magam: odamentem az egyik rendőrhöz.Természetesen csak franciául beszélt. Már igen fáradt és éhes voltam, így szörnyű kiejtéssel és ragozatlansággal a „je ...cherche avenue… és a je’ne parle pas francais” varázsszavakkal kezdtem zsonglőrködésbe. A rendőr végtelen kedvességgel és derűvel magyarázta el nekem, hányadik utcánál kell befordulnom, aztán hogyan menjek tovább a szállodáig. Megértettem amit mondott, megtaláltam a szállodát. Később azon kaptam magam, hogy az alapfok alapfokának az alapfokán - elkezdtem használni ezt a nyelvet. Összebarkácsoltam az újonnan megtanult kifejezésekből a mondataimat. Bisztróban, múzeumban, vásárláskor. Mit veszíthettem? Maximum annyit, hogy két crèpes helyett hármat kaptam, vagy nem sonkásat, hanem csokoládésat, vagy épp a kávémra nem tejszínhabot tettek, hanem tejhabot. Életem egyik legjobb élménye volt. Párizsban. Egyedül. Zsebemben három kifejezéssel. 
diadaliv.jpg

süti beállítások módosítása